Amint látod, beadtam a derekam. Sokan érdeklődtek, hogy vagyok, mint vagyok, hát most megírom blogban. Kreatív és egyedi módon ugyanazt az oldalt választottam, mint Beze és Alex (igen, Beze kezdte, nem Alex :P).

Tegnap, azaz szept. 8-án indultam anyukámmal. Reggel 7:20-kor indult a gépünk, ami azt jelentette, hogy hajnali 4:30-kor kellett kelnem. De nem panaszkodom, mert Lilla, szegény, 4-kor kelt, mert aranyos volt, akár csak Rita és Lili, hogy kikísért a reptérre, ami nekem nagyon sokat jelent és jól esett! :) Persze apu is ott volt, ő volt a sofőr bácsink.

A repüléssel minden rendben volt, London Gatwick-ben szálltunk át, volt ott röpke 3 óránk, amíg a másik gép indult. Anyuval egymás idegeire mentünk, de csak egy kicsit - látszik, hogy az ő lánya vagyok, mert amikor fáradt vagyok, ugyanolyan nyűgös vagyok, mint ő. De kibírtuk. Edinburgh-be viszont "érdekesebb" volt az út, mert nagyobb volt a turbulencia, s jobban érződött, hogy rángatja a gépet a szél, de leszálltunk, a "stiff winds"-ek ellenére is. Természetesen esett az eső, még akkor is, amikor a taxival a szállásra értünk. A taxis bácsi meg egy olyan aranyos édes tündérbogár skót bácsi volt, hogy azt el nem tudod képzelni! Csak úgy dőltek belőle a poénok, pl hogy a város tele van ilyenkor "bloody students"-ekkel, meg "I hate cars and driving", s egy valag érdekes, ám haszontalan infoval halmozott el. Anyuval nagyon élveztük. Egyébként a taxi az kereken 20.40 fontba került (annak, aki szintén taxival megy ki a reptérről a szállására - csak hogy tudja).

A szállás (hotel, még nem a kolesz) meg olyan, hogy látszik, én választottam, mert retek szar. Nem is méltó arra, hogy képet csináljak róla, max kívülről, hogy tudjátok, ide nem szabad jönni. Mondjuk viszonylag olcsó, s csak 5 napot kell kibírni, nekem mondjuk csak 4-et, mert 5. nap megyek átvenni a kulcsokat a Kitchener House-ba. Maga az épület tök hangulatos, viszont kicsit furi a szobánk, ahhoz képest, hogy mit foglaltam... Neten double room-ot foglaltam, s a srác bevezetett egy három ágyas (két egy személyes, egy francia ágy) szobába. Na mind1. Egyébként indiai, vagy arab, nem tudom, ami csak azért fura, mert skót akcentussal beszél, asszem... Annyi biztos, hogy nem mindig értem, mit mond, mert ugye gyorsan is beszél. Egyébként nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire érthetetlen a skótok beszéde. Mert pl a taxis bácsi egész érthetően beszélt, ott csak az volt, hogy értettem, mit mondott, de mégis időbe telt, amíg megértettem. De hamar megszokom.

Mivel reggel óta nem ettünk semmi normális kaját, elindultunk vmi éttermet keresni. Végül kínaiba mentünk. Ezt csak azért mondom el, mert tök érdekes volt, hogy amikor a csaj jött felvenni a rendelést, angolul mondtuk neki, mit kérünk, ő meg kínai írásjelekkel írta le. Lehet, hogy nem olyan érdekes, de nekem az volt.

Még aznap megnéztük a Kitchener House-t. Tényleg ott van közel hozzá a Sainsburry, 5-10 perces séta, de csak a stop lámpák miatt. Te, hogy mennyi időbe telik, hogy ezek a stop lámpák pirosról zöldre váltsanak... hihetetlen. És ugye még azt sem csinálhatjuk, hogy átmegyünk a piroson, mert még nem szoktuk meg teljesen, hogy más irányból kell számítani a kocsikra. Képeket a szállásról majd 12-e után csinálok.

Reggel viszont, a tegnapi időhöz képest, gyönyörűen ragyogott a kék ég. Tegnap olyan volt, hogy egyáltalán nem látszott ki, tiszta felhős volt, viszont valahogy mégis világos volt. Furcsa volt, mégis jó, mert nem volt nyomasztó a borús ég.

Ma volt először reggeli, és hát elég szegényes volt. Kaptunk toast-ot, volt hozzá vaj, lekvár, az epres finom, a barackos borzalmas. Az asztalon elő volt készítve három fajta műzli, narancslé, három féle kompót, joghurtok, meg vmi csomagolt zsemle féle, ami aztán lehet, hogy édesség volt. Felvágott, zöldségek... semmi. De holnap kapunk cooked breakfast-et, kíváncsi vagyok, milyen lesz.

Egyébként ma csak lesétáltunk a bevásárló központba, ahol van a Sainsburry, vettünk meleg papucsot, türcsit, köntöst, stb. meg megnéztük nagyjából milyen árba vannak a dolgok. Aztán megint indult az étterem vadászat, ezúttal fish'n chips-et ettünk, nagyon fincsi volt. Utána megnéztük a main campus-t, nem az összes épületet, ami ott van a George Square-en, hanem csak néhányat, de sikerült ám megtalálni a Centre of Japanese Studies-t. :D

Lényeg, hogy lejártuk a lábunkat, tegnap is, ma még jobban, s fájt láb, derék, nyak... minden. De szerintem ez még semmi ahhoz képest, ami majd Freshers' Week-en lesz.

Ha van vmi kérdés, amire nem válaszoltam, csak kérdezz, holnap este úgyis felnézek megint, hogy megírjam, mit csináltunk.